Ha nincs visszajelzés, akkor előbb vagy utóbb a kollégák azért fognak dolgozni, hogy kapjanak negatívat. Mert az is jobb, mint a semmi. Legalább azt megtudják, hogy hogyan NE csinálják az adott dolgot.
A jó visszajelzés épít, irányt mutat és fejleszt. Nem utolsó sorban kölcsönös tiszteletet és megbecsülést épít a vezetőben és beosztottban is. Ez a bajnokok reggelije, hiszen a visszajelzéstől csak épülhetünk – fejlesztjük a gyengeségeinket, építünk az erősségeinkre és egyre kiválóbbá válhatunk. Noha nem mindig könnyen emészthető, de ha jól adják akkor igazán nagy hatást tud elérni.
A visszajelzés felépítésénél a következő 3 lépésre fektess hangsúlyt:
- A mérhető tények és teljesítmények, viselkedések leírása majd a téged érintő következmények, érzések, a rád gyakorolt hatásának elmondása.
- Ez után következzen az igényeid, elvárásaid megfogalmazása.
- A másik fél pedig következtetésként fogalmazza meg a megteendő lépéseket, s hogy mit tesz a probléma megoldása érdekében.
A jó visszajelzés pedig konstruktív, vagyis építő!
Konstruktív visszajelzésről beszélünk akkor, ha a fogadó „szembe tud nézni vele”, bevonódást és együttműködést vált ki, úgy érzi, – tartalmilag és formailag is úgy fogalmazza meg a másik – hogy az ő érdekeit, a másikkal való együttműködést szolgálja, tanulni tud belőle, s éppen ezért a kapcsolatot is erősíti. Destruktív a visszajelzés, ha haragot, rossz érzéseket, védekezést, vagy támadást vált ki a másikban, amikor az üzenet küldője nem figyel a befogadó igényeire, szükségleteire, emiatt a visszajelzés elutasításra talál, s a kapcsolatra is negatív hatással van.
Empatikus figyelem majd a kérésed megfelelő kifejezése. Ez a kulcs.