Amikor coach-ként azzal keresnek meg, hogy „…láttam a weboldalad és azt hiszem, pont arra van szükségem, amit te kínálsz…” az mindig egy jó visszajelzés arról, hogy volt értelme megépíteni és feltölteni az oldalt saját tartalommal. Ha a leírtakból valaki magára ismer, az egy nagyon jó dolog. Azt jelenti a számomra, hogy Harcos szív dobog benne és nem törődik bele a jelenlegi helyzetébe, küzdeni akar valami jobbért, boldogabbért és eredményesebbért.
A munka azonban még csak ezután kezdődik. Vajon ráhangolódik-e egymásra a coach és a coachee, sikerül-e megteremteni azt a kreatív légkört, amelyben felszínre jönnek bennünk mélyen bujkáló megoldások? Ráadásul olyan nehézségeket is le kell küzdenünk, mint a személyes találkozás lehetőségének hiánya, így Skype-on megoldva a találkozást. Örömmel olvastam az egyik kedves ügyfelem levelét, amelyben egy 2 órás Harcos-módszerrel történő coaching beszélgetés eredményeit és hatásait mesélte el. Nagyon büszke vagyok rá. Azt viszont tudni kell, hogy ez csak úgy működik ilyen eredménnyel, ha mind a két fél komolyan veszi a munkát.
Köszönöm, hogy komolyan vetted. Így tovább T., kiegyensúlyozott és harcos lélekkel! Az élménybeszámolót itt olvashatjátok:
„Nem olyan régen még szorongás, feszültség és aggodalom jellemezte a mindennapjaimat. Sosem gondoltam volna, hogy valaha ilyen helyzetbe kerülök, hisz emlékszem, kicsi koromban még büszkeséggel töltött el az a tudat, hogy majd később, ha idősebb leszek bekerülhetek a családi vállalkozásba, és szüleimmel együtt sikeresen fogjuk vezetni. Ez persze csak kiskoromban volt, mikor még minden sokkal egyszerűbbnek tűnt, és nem láttam a dolgok mögé.
Azóta sajnos nagyot fordult a világ, és ami régebben egyszerűnek tűnt, azóta frusztrálóan bonyolult, stresszes, és különös odafigyelést igénylő munka lett, ami miatt úgy éreztem, hogy mind az, amit anno csodáltam és szerettem a vállalkozásunkban a semmibe vész. Hirtelen ott találtam magam, hogy egy hatalmas feladathoz kell felnőnöm, amire úgy éreztem képtelen vagyok. Akármerről is néztem a helyzetemet sehogy sem éreztem azt, hogy van megoldás. Odáig jutottam, hogy mindennap azon rágódtam mi lesz velem a jövőben, mert tudtam, hogyha ezt ennyiben hagyom, és nem teszek ellene valamit annak meg lesz a böjtje. Mindenképpen tenni akartam valamit, de nem tudtam, hogy mit tehetnék, hogy fogjak hozzá.
Ki akartam kerülni ebből a szörnyű érzésből, ami mindennap csak egyre erősödött bennem. Ekkor fordultam Zolihoz. Mikor megláttam mivel foglalkozik, úgy éreztem, hogy pont erre van szükségem.
Hihetetlen volt, de elég volt mindössze két óra, hogy rávilágítson arra, amire már rég tudtam magamban a választ, hisz mindvégig ott voltak bennem. Olyan mélyre süllyesztettem el magamban, amit viszont már nem voltam képes észrevenni. Zoli itt csak a horgászbotot adta a kezembe, de a válaszokat a felszínre nekem kellett felhúznom, és tettem is mindezt úgy, hogy szinte észre sem vettem. Elvégre én csak őszinte válaszoltam olyan kérdésekre, amik elsőre nagyon egyszerűnek tűntek, mégis sokkal mélyebbre nyúltak bennem, mikor kimondtam a szavakat.
Miután megtaláltam a válaszaimat a kérdésre, megkaptam azt a bizonyos kis lökést, ami segített, hogy elinduljak a változás útján. Hihetetlennek tűnik, de annak ellenére, hogy sokkal nem változott meg a napi rutinom, mégis máshogy kezdtem el a dolgokhoz hozzáállni, és ami a legfontosabb boldogabb vagyok. Azt hiszem a legnagyobb változást a szemléletmódváltás okozta bennem. A segítségével rájöttem, hogy a számomra legnagyobb gondokat ilyen “egyszerűen” meglehet oldani, így a többi, életben lévő felmerülő váratlan helyzetre már nem is, mint kellemetlen problémákra, hanem megoldandó kihívásokra tekintek, amiket, ha sikerül megoldanom, jó érzéssel tölt el. Azóta sokkal nyugodtabb, kellemesebb, stressz mentes életet élek, annak ellenére is, hogy a munkahelyem nem éppen ilyen, mégis képes vagyok már mindenben szinte csak a jó dolgokat látni, ami megkönnyíti az életemet, és segít abban, hogy előre haladjak. Most már csak egy apró megoldandó helyzetem akadt: A munkatársaimat akaratlanul is kiidegelem azzal, hogy minden helyzetben olyan nyugodt maradok. 😊” (T.)